kád lesz egyszer
a belém merülő rémület és
s leoldja bőrömre tapadt
vágyaimat a habos türelem
kád lesz minden elárvult
szárnycsapás gyűrűzése körül
a távolba simuló tél
és a gyehenna szelíd tüzében
megtisztulnak rozsdásodó babonáink
kád lesz minden test
telve a lélek lyukacsos váladékával
ha lemosdanak benne
megfáradt prófétáink
s a könnyek is, mikben bennük felejtjük
esernyőmelankóliánkat vagy
kiizzadt fölös hiteinket
s kormos arcú istenünk lesz
az önmagában fürdő kád,
hogy benne lehessünk a lé
zsibbatag tudatallatinkban
a kábuló tudat
ő lesz kád
a belénk merülő rémület
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése