közgelgő távolodás

feldobod s zuhan már vissza
közelgő távolodással
ha idelépsz eltűnsz mindenünnen
remegj és vésődj belém

koccanj hozzám
határok csavarnak köréd
pattanó látásod csapdossa
mellkasom partjait
jégkockád recéje
kikezdte érfalaimat
büszke bilincseiden
idő-horzsolta rozsdavirág

feldobod s összezúz titka
közelgő távolodása
ha idelépsz ne álmodj soha
virrassz és vésődj belém

ne kapkodj
lisztporos ölelés most ez
magánzárkát álmodó őrangyaloké
díszes forgatag a test
képzelj másnak és már neked létezem

ősi verkliről lekopott idősáv mikor
kiszáradt fügefák alatt
a köréd csavarodó kendőt

feldobod megint hiába
a közelgő távolodásba
ha idelépsz fék nélkül gyere
dárdaként vésődj belém








*a szóbarkácsolás közben Gustavo Dudamel egy kedves darabját hallgattam