Végül mégis írok. Tanulom újra. De azért nem 0 ez, az túl szép
lenne.
Inkább 1 sebzett
hiéna bele fordul ki…
halálra röhögi magát az állat, úgy kínozza az a tévedésből oly
kecsesen elharapott szájprém.
Meg a belei persze, de az más.
[Még nem áll
teljesen össze, talán kellene bele egy kis zselatin, csiriz vagy bármi mű… mert végül is művészet. vagy hogy az pont az, mikor a
mű elvész. akkor...?]
Összevissza halandzsázol, pedig a hiénás dolog érdekesebb volt. Mondhatnál
valamit a zsiráfról is…
Hogy a zsiráf egy
olyan olvasó, melynek a nyaka pettyes a sok magasröptű
gondolattól, vagy hogy az ilyen összevisszaságoktól pettyesek a magasröptű
zsiráfok, hogy a szárnyaik magasröptűek a pettyektől...
Végül mégis írok.
Tanulom újra.
De azért nem 0 ez, az túl szép lenne.
Simán eltévedtem
egy számtengelyen
egy kitalált dimenziófölösleg
miatt.
S most elölről
kezdem. Újraszámozom.
Legyen ez az 1.
A 0 túl szép
lenne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése