belső út

Egy fapipát látni a patyolat-tiszta üveg hamutartóban. A pipa meg van tömve, de nem ég.
Vár még.
Mellette egy könyv, nyitva. Az oldalon aláhúzások, kihúzások, széljegyzetek láthatóak. A baloldali lapon egy kéz nyugszik, izomtónusa mégis a nyugalminál jóval magasabb.
Kissé feszült.
Gyűrűsujján fából készült
hexagram mintás gyűrű. Hatágú csillag. Minden gondolat egy-helyben tapod.
És a végén megszokod.
A belső út, melynek megnyilvánulási formája az őszinte keresés. Lényege szerint szubjektív, és összeférhetetlen az objektivitás szolgaságával. Sugárzik, de ez az emisszió nem célja. Az oldalak számozása betűzés igazából... minden oldalnak neve van.
A vágyak rétegződése az a felesleg, ami alapul szolgál a szubjektivitásnak. A jobb kézben írószer: absztrakt formákkal díszíti a lapszélet, míg a szem a sorközökben legelészik.
A könyvnek csak az érintése szükségeltetik,
hogy tapinthatóan megírták. És kapcsolódni lehet: magányához. Elvből elvetni az elvet.
És megmaradni személyesnek.
Az izomtónus magasabb. A szemek legelésznek. Vár még.