2014. szeptember 11., csütörtök

vágány(-)ok


szóbeli hátraarc
a visszapattanó csend 
sámánbőrön csattanó
ostor és csók
szolgálatkész membránon
mint vízfelszínen a záporodás

sem alattad a fa
sem fölötted a damoklészkard
sem szívedben a gorombaság
mégis távolodik a vágás
mint messzi csillagok

főleg mellékes vágányok
tűnnek fel, mint létok
kancsal lelkeknek talán cél…

nekem nagyjából ennyi:
megvárom, hogy elmenj

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése