2014. július 3., csütörtök

kollázs

















az arc minden kollázs ősképe: megpróbál semmire sem
hasonlítani, ezért van benne mindenből egy kevés. mert a
kevesebb több is lehetne, és a nagyon kevés az már szinte
semmi. üres lapokból vágom ki mindazt, ami én vagyok, és
egy érintetlen ürességre ragasztom: negatív teológia.
nem-létemben találom meg az istent, s ha
mögéje nézek: a fehér lapon fehér cafatkák. nem látom,
de ott vannak: pont mint az arcod…


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése