te, hidakon lovagló...látásod kívánatos
valaki konyakot rendel a fáraónak
és ma már nem siklik ki több vonat
szívünk dagad és tagad
a hangfal nagyobb és sötétebb, mint a dallam
kényeztess halálra, légy te a balzsam
ágyéktájt elrejtett aranyhalam van
a hangfal nagyobb és sötétebb
te, riadtan haldokló...
miattad kerestem lámpással az igazi lámpást
…......................................
- …....................................
….................................... -
…...................................... *
a hangfal, a sötét és a dallam
de hol vagy te ebben a zajban
miről szólhat egy fenyőfának az ősz:
mintha épp őt felejtenék.
* a balladai homálytalanság
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése